A látás tökéletes érzetéhez a szemünk felszíne állandóan könnyfilmmel bevont állapotban kell legyen. Ezt a szemhéjak, a szempillák, azok tövében és a szemhéjszélen elhelyezkedő mirigyek, a kötőhártya, a könnymirigy, a könnyelvezető rendszer és a pislogás teszik lehetővé. A könnyfilm látszólag bonyolult, ám normális esetben magától is tökéletesen működő rendszer.

Napjainkban azonban egyre gyakrabban találkozunk ezen rendszer meghibásodásából származó panaszokkal. Ezt az állapotot száraz szem betegségnek nevezzük. Az elnevezés megtévesztő lehet, mert sok esetben nem a könny mennyiségi csökkenése okozza a panaszokat, hanem a megfelelő mennyiségű (sőt gyakran több) könny összetételi zavara. A könnyfilm 3 rétegű kell legyen. A szemfelszínt (mely víztaszító) csak egy mucin réteg tudja bevonni. Ezt a kötőhártyában lévő kehelysejtek termelik. A legvastagabb vizes réteg adja a könny mennyiségét (ez termelődik a könnymirigyben). A legkülső réteg a lipid réteg (olajos réteg), mely gátolja a gyors párolgást. Ez termelődik a szemhéjszéli mirigyekben. A rendszer bármelyik pontján fellépő zavar száraz szem betegséget okozhat. De nem csak ezen rendszerek károsodása vezethet a száraz szem betegségre jellemző panaszok kialakulásához, hanem környezeti tényezők is.

Napjainkban egyre gyakoribb a szennyezett levegő okozta száraz szem betegség. A levegőben lévő gázok a könnyfelszín lipid rétegét teszik tönkre (akár mosogatásnál a zsírokat kicsapó mosogatószer). Ennek következtében a könny párolgása felgyorsul, a szemfelszín annak ellenére kiszárad, hogy a könny mennyisége megfelelő. Sőt ilyenkor a szervezet védekezni próbál, még több könny termelődik, de a problémát ez sem oldja meg. Ekkor a beteg könnyezésre panaszkodik (tehát sok a könny), mégis száraz szem betegsége van. Ezt az állapotot rontja a téli fűtési szezon alatt kialakuló száraz levegő is. Védekezni ellene tehát párásító készülékekkel, illetve műkönny rendszeres használatával lehet. Ezekben az esetekben olyan műkönny készítményt kell választani, amelyik a lipid réteget pótolja. Érdekes tapasztalat, hogy miután ez a betegség főleg a nagyvárosokban élőket veszélyezteti, környezetváltozás esetén (kirándulás a hegyekbe, erdőbe) a panaszok megszűnnek.

A szemszárazság általában nem veszélyes, végleges látásromlást csak igen ritkán okoz, de a panaszok a normális életvitelt akadályozhatják, így borzasztó kellemetlenné válhat. Figyelnünk kell arra, hogy amikor a panaszok fokozódnak (pl. TV nézés, monitorral történő munkavégzés), a műkönny készítményt gyakrabban kell használni.

Dr. Őri Zsolt

HU1711741047 Lezárás dátuma: 2017.11.23.